Az EKE-t csak a szakmaiság és a törvény érdekli!

Több Szatmár megyei önkormányzat, amelyeknek területe a Túr Menti Védett Területek részét képezi, petícióval fordult a prefektúrához, mondván: a természetvédelmi területek fölött gyámsági joggal rendelkező Erdélyi Kárpát Egyesület „akadályozza a hivatal, a lakók és a beruházók tevékenységét, befektetéseit". Ennek kapcsán a kormánybiztosi hivatal megbeszélést hívott össze - amelyre pont az EKE-t nem hívták meg.

„Sunyiságnak tartom, hogy minket nem hívtak meg. Nem adták meg a lehetőséget, hogy bemutassuk álláspontunkat, hogy megvédjük magunkat", nyilatkozta a Szatmár.ro megkeresésére Márk-Nagy János, az EKE szatmári vezetője.

A megbeszélésen részt vettek ezzel szemben a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Környezetvédelmi Őrszolgálat, az Erdészeti Hivatal és a Kataszteri Hivatal képviselői. Ezen döntés született arról, hogy megalakul egy vegyes bizottság, amelynek feladata megvizsgálni az EKE tevékenységét. Eugeniu Avram kormánybiztos értetlenségének adott ugyanakkor hangot, amiért az érintett önkormányzatok a prefektúrához fordultak és nem a Környezetvédelmi Ügynökséghez, amely a különböző jóváhagyásokért felelős, valamint az EKE tevékenységével kapcsolatos elégedetlenségeket is hozzájuk kell továbbítani. Az EKE ugyanis a környezetvédelmi minisztériummal áll szerződéses viszonyban.

Ugyanezzel érvelt Márk-Nagy is, mondván, a prefektúrának semmilyen illetékessége sincs az ügyben. A szakember nehezményezte ugyanakkor a közlemény zárásában szereplőket, mely szerint: a prefektúra jelenteni fogja a minisztérium felé az EKE működésének hiányosságait. „Innen is látszik, hogy meghallgatásunk nélkül kimondták az ítéletet: bűnösök vagyunk! Ezek szerint máris eldöntötték, mi az álláspontjuk, nem értem akkor mire a vegyes bizottság", mondta az egyesület vezetője.

Márk-Nagy János válaszolt a román nyelvű helyi sajtóban megjelent támadásokra is. Az Erdészeti Hivatal kérésével kapcsolatban kijelentette. „Az elmúlt két évben kéréseik 90%-át jóváhagytuk. De ők 100%-ot akarnak. Vannak olyan erdőrészek, ahol minden évben vágni akarnak. Ezt nem engedhetjük meg. Nagyon jól tudják, hogy minden évben szeptember elsejétől február 28-ig vághatják ki a fákat. Hiába teszik le a kérvényt február közepén, akkor már persze, hogy nem kapnak engedélyt. Számukra a fa és az erdő csak pénzforrás. Én nem tehetek arról, hogy ebből akarják megtölteni költségvetésüket".

A Túr Menti Védett Területek 65 védett faja közül az egyik pont az a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), amelynek káros elszaporodása az egyik román újság újság szerint az EKE-t terheli. „Ez a rovar a fák holt részeivel táplálkozik, ún. szaproxilofág bogárfajta. Európa-szerte pontosan azért szűkült le életterük, mert a korhadó fákat az erdőhivatalok mindenütt kivágják". A nagy hőscincér a Természetvédelmi Virágörökség listáján a sebezhető fajok között található.

Az egyik román portál által bemutatott Ioan Cacau kisgércei gazda esetében Márk-Nagy elmondta: az illető mindenfajta engedély nélkül épített egy hangárt. Ezt követően már három pert veszített az EKE-vel szemben. Ennek következtében a perköltségek mellett 7500 lejes bírságot is ki kell fizetnie, az épületet le kell bontania, a területet pedig vissza kell állítani eredeti formájába.

A Túr Menti Védett Területek az Európai Unió Natura 2000-es program keretein belül jött létre. Területe közel 21.000 hektár. A fölötte való gyámság jogát az EKE liciten nyerte el, az csak a minisztérium bonthatja fel, amennyiben rendellenességet tapasztal. Ellenkező esetben az EKE jó eséllyel támadhatja meg a döntést a bíróságon. Románia területének 23% tartozik Natura 2000-es védett övezetbe. Ezek határait az Európai Bizottság jóváhagyásával lehet megváltoztatni. Pontosabban lehetne, mert ilyenre még nem volt precedens Romániában. Olyanra viszont igen, hogy az Európai Bizottság szerződésszegés miatt megbüntesse Romániát - Dobrúdzsábán épp folyamatban van egy ilyen eljárás. Az Európai Unió törvényei arról is rendelkeznek, hogy komoly büntetést kaphat az, akinek kezelése alatt kár éri a védett fajt, illetve fajokat.

Ezt, tehát büntetést kockáztatna Románia, amennyiben a politikai nyomásgyakorlás és a nyár óta tervezett aláírás-gyűjtési akció során csökkentenék a védett területek határait. „Ez nem csak Romániában, hanem az egész unióban egy veszélyes precedenst teremtene. Ne higgyük ugyanis, hogy a környezetvédelem csak Romániában jár kellemetlenségekkel és sérti egyesek érdekeit", mondja Márk-Nagy.

Amíg azonban Nyugat-Európában egyre inkább az a trend, hogy az állam megpróbálja felvásárolni a védett övezetekben található területeket, addig Romániában még ott tartunk, hogy Lucia Varga erdő- és vízgazdálkodási miniszter pénteken jelentette be: végre kártérítést kapnak azok az erdőtulajdonosok, akiknek területeik védett övezetbe esnek. A kárpótlás összege 40 és 200 euró között váltakozhat hektáronként.

„A legtöbb gondunk Kisgérce és Kányaháza községekben van. Itt folyik is két perünk, amelyet két épület lebontásáért indítottunk", mondja Márk-Nagy. Az egyesület elnöke elmondta, az EKE-nek sajnos mindössze egy embere van, aki a védett területeket ellenőrzi. Tevékenysége pedig nem veszélytelen: volt, hogy az EKE és a csendőrség két-két emberét láncfűrésszel felszerelt helybéliek fenyegettek meg.

A természetvédelem jövője a jelenlegi nemzetközi trendeknek megfelelően az lenne, ha az állam vásárolná fel a védett övezeteket. Erre azonban Romániában még csak szándék sem mutatkozik. Már pedig a Túr Menti Védett Területek túlnyomó többsége magánkézben van. Ez az arány pedig Márk-Nagy szerint tovább fog nőni. Mi több, a jelek szerint maga az állam szándéka sem nyilvánvaló, hisz pont az Állami Erdészeti Hivatal próbálja fakivágásokkal kikerekíteni költségvetését és a megyei tanács egyes vezetői is többször az EKE-t támadták.

„Mi a szakmaiság és a törvényesség szerint járunk el. Sokak számára ez zavaró és nem ehhez vannak szokva. Megpróbálnak minket politikai és egyéb nyomás alá helyezni, de mi nem politizálunk. Veszíteni valója csakis az államnak és a természetnek van", mondta Márk-Nagy János.